„Mindig ette a fáról lehulló diót, és sosem volt semmi baja tőle!” -halljuk gyakran az ebtulajdonosoktól, azonban nem szabad ennyivel elintézni: komoly, akár végzetes baj lehet belőle, ha a kutya diót eszik! Diómérgezés, bélelzáródás – nézzük, miért érdemes felszedni a lehullott diót a kertben, vagy odafigyelni az utcán kutyasétáltatásnál!
Diómérgezés
Manapság egyre több fórumon olvasni, hallani erről a furcsa megbetegedésről kutyáknál. Mindenekelőtt tisztázzuk: nem a dió maga mérgező a kutyákra nézve, hanem a rajta kialakuló penészréteg. Furcsa, hogy korábban erről még állatorvosként is ritkán lehetett hallani, esetleg 2-3 évente egyszer, ha egy-egy kolléga megosztotta szakmai fórumokon különleges esetét. Az utóbbi egy-két hónapban azonban tömegessé váltak az ilyen esetek. Ennek a magyarázata az időjárásban keresendő: az enyhe, száraz tél végén jött egy csapadékosabb időszak, és az ősszel lehullott diók felületén takaros penészréteg alakult ki.
A penészgomba pedig egy penitrem-A nevű toxint (méreganyagot) termel. Ha ehhez hozzáfér négylábú barátunk, akkor felvett penész mennyiségétől, a kutya egészségi állapotától és méretétől függően enyhe, közepes, súlyos, vagy sajnos akár halálos kimenetelű állapot alakul ki.
Tünetek
A diómérgezés – vagyis most már tudjuk, a dión lévő gombatoxin mérgezés, de a köznyelvben diómérgezésként terjedt el, ezért ezt használjuk a továbbiakban is – tünetei levertség vagy épp nyugtalanság, kóválygás, pupillatágulat, magas testhőmérséklet, izomremegés, erős lihegés, szapora szívverés, végül pedig különböző erősségű görcsrohamok.
Mit tehet a gazdi?
Ha valaki látja, hogy kedvence dióval játszott, vagy gyanús, hogy esetleg fogyasztott is belőle, inkább vigye azonnal állatorvoshoz! Rövid időn belüli hánytatással eltávolítható a problémát okozó csonthéjas nagy része. Ha nem tud hamar eljutni szakszerű segítséghez, akkor széntablettát vagy huminsavat érdemes adni szájon át (akár vízzel elkeverve, fecskendő segítségével), mert ezek megkötik a toxinokat, és így valamelyest meg is akadályozzák a felszívódásukat.
Ha már görcsök is jelentkeznek, mindenképp fontos az, hogy időben állatorvosi ellátásban részesüljön a kutyus. Ilyenkor infúziót, nyugtatókat kap, és hosszan (akár napokig) mesterséges altatásban tartják. Ha ebből már görcsök nélkül tud ébredni, akkor is még fontos az utókezelés, ugyanis a toxin a májat is terheli, ezért a kórházból hazakerülő kutyáknak jó ideig szedniük kell a máj regenerációját segítő készítményeket, illetve lehet, hogy ilyen jellegű diétás tápot is előír az állatorvos.
Diómérgezés megelőzése
Séták során nagyon figyelni kell rá, hogy semmit ne szedjen fel a földről a kutya! Nem csak a diómérgezés veszélye miatt, hanem bármi más mérgező anyag, romlott élelmiszer miatt sem. De sajnos találkozni olyan emberi kegyetlenséggel is, amikor szögekket átszúrt kolbászdarabokat helyeznek el direkt kutyák számára hozzáférhető helyeken rosszszándékú idegenek. Tehát mindenképp fontos, hogy időben meg kell tanítani a kutyát, hogy ne vegyen fel semmit az utcán.
Saját kertben, ha van diófa a kertben vagy a közelben, rendszeresen össze kell söpörni és eltávolítani a földre került csonthéjasokat. (De ha nincs, néha még akkor is előfordul, hogy madarak behurcolják valahogy a kertbe.) Illetve a komposztról se feledkezzünk meg!
Bélelzáródás
Arról se feledkezzünk meg, hogy nem csak a diómérgezés veszélye áll fenn a dió fogyasztásakor! A penész nélküli dió sem teljesen veszélytelen ebünk szempontjából.
A kutya nagyságától függően, ha egyben kapja be a diót – akár csak játék közben -, okozhat
- fulladást,
- gyomoridegentestet (sem kihányni nem tudja, sem a bél felé nem távozik a dió, hanem tartósan a gyomorban marad, és emiatt gyulladást okoz), vagy akár
- bélelzáródást,
- ha pedig feltörve nyeli le, nyelőcső-, gyomor- vagy bélsérülést, esetleg perforációt is.
Utóbbi három sem kellemes állapot, nem beszélve a gyógyítás tetemes költségeiről és a felépülés nehéz időszakáról (speciális étrend, védőgallér).
Itt is hangsúlyozom, amit a diómérgezésnél is leírtam megelőzésként:
Fontos, hogy a kutyatulajdonos tanítsa meg a kutyát, hogy ne vegyen fel diót (sem semmi mást) az utcán, kertben!
Dr. Demjén Zsófia
állatorvos
Arivet Kisállatrendelő és Állatpatika